• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
• 2016. évi CXXX. törvény a Polgári Perrendtartásról (Pp.)
• 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
• 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról
• 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Csődtörvénv)

A követeléskezelés leggyakorlatiasabb és leggyorsabb érvényesítési módja a fizetési meghagyásos eljárás. A bírósági igényérvényesítéssel szemben költséghatékonyabb és lényegesen gyorsabb alapesetben. Fontos azonban, hogy ha az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor az eljárás perré alakul át.

Az FMH rövidítés a fizetési meghagyást takarja. Ez közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás alapja. Ez az eljárás a követeléskezelés gyors és hatékony eszköze, hiszen akár néhány héten belül eredményre vezethet. Ha a lejárt követelés pénz megfizetésére irányul és összege a 3 millió forintot nem haladja meg, akkor azt fizetési meghagyás útján kell érvényesíteni. Azonban nincs helye a fizetési meghagyásos eljárásnak, ha:

• a tartozással érintett feleknek (adósnak vagy hitelezőnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz nincs székhelye vagy képviselete, illetőleg lakó- vagy tartózkodási helye);
• a követelés munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból (pl.: közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból), illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered, és az ügy tárgya a jogviszony létrejötte, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény;
• a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja;
• zálogjogi jogviszonyból származik a követelés;
• az eljárásban több jogosult vagy kötelezett szerepel, és a főkövetelések közt több, nem azonos követelés szerepel.

Ilyen esetekben a pénzkövetelés csak bíróság előtt, peres úton érvényesíthető, vagy ha az adós nem természetes személy, akkor felszámolási eljárás megindításának is helye lehet.

A fizetési meghagyásos eljárásban az eljáró közjegyzőt véletlenszerűen sorsolja ki az elektronikus rendszer.  Így az FMH eljárásban a közjegyző illetékessége az egész országra kiterjed. Ez azt jelenti, hogy hazánk bármelyik közjegyzőjéhez benyújthatjuk papíralapon az FMH kibocsátása iránti kérelmünket, ha természetes személyek vagyunk.  Emellett akármelyik közjegyzőtől kaphatunk FMH-t.

A jogi személy, valamint az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy az FMH kibocsátása iránti kérelmét kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő a https://fmh.mokk.hu oldalon található rendszeren keresztül, kivéve, ha a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény szerint a beadványához papíralapú mellékletet csatol. A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA által működtetett elektronikus rendszer révén nyújtható be az FMH kibocsátása iránti kérelem természetes személyek esetén e-személyi igazolványhoz tartozó aláírással ellátva, nem természetes személyek esetén pedig minősített elektronikus aláírás mellett. Kivételes esetben az FMH kibocsátását célzó beadvány szóban és is előterjeszthető, ha a kérelmező jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy, vagy olyan nem természetes személy, mely nem kötelezett elektronikus ügyintézésre.

Az FMH rendszer kezelése és az azon keresztüli ügyintézés olyan rutint igényel, amellyel a követeléskezelés ügyvéd rendelkezik.

A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni az eljárás díját. Ennek mértéke pénzkövetelés esetén az eljárás megindításakor fennálló követelés járulékok nélkül számított összegének a 3%-a. De minimum 8.000 forint; illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.

Az eljárási díjat a követeléskezelés során vagy közvetlenül az ügyfél utalja át a MOKK részére, vagy az eljáró ügyvéd fizeti meg azt, miután díjbekérővel bekérte az ügyféltől annak költségét.

Az eljáró közjegyző az előterjesztett papíralapú kérelem alapján az FMH-t legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül bocsátja ki. Elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül kibocsátja ki. Mindkét esetben postai úton küldi meg a kötelezett részére.

Ha a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, az FMH a kézhezvételt követő 16. napon jogerőssé válik. Amennyiben az adós a jogerő ellenére sem fizet, a hitelező jogosult az FMH-ban megjelölt összeg vonatkozásában végrehajtást kezdeményezni. A végrehajtást szintén a MOKK elektronikus FMH rendszerén keresztül lehet megindítani elektronikus kapcsolattartás esetén.

Ha a kötelezett a jogosult követelésének a részére nyitva álló 15 napos határidőben ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ez azt jelenti, hogy az eljárás átkerül a közjegyző hatásköréből a bíróság hatáskörébe. Így a bíróság előtt folyik tovább. (Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni, illetve a MOKK FMH rendszerben kell megtenni. Ennek határideje a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 nap.) Ez esetben az illetéket ki kell egészíteni 6%-ra és elő kell készíteni, valamint be kell nyújtani a keresetet a perré alakulást megállapító végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül.

Amennyiben az FMH legalább részben jogerőre emelkedett, a jogosult kérheti annak végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél az FMH jogerőre emelkedett. Elektronikus út esetén a MOKK FMH rendszerében kérhető. A végrehajtást nem kötelező a teljes jogerős összegre kérvényezni, annál kevesebbre is lehet. Fontos, hogy ha a jogosult jogi képviselővel eljárva hiányos kérelmet terjeszt elő, ott nincs hiánypótlás, csak visszautasítás.

Ha a kötelezett elismeri, hogy vele szemben a jogosult követelése fennáll, ám nem tud fizetni, akkor kérheti a követelt összeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő halasztásának az engedélyezését. Ezt kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben (azaz az FMH kézhezvételtől számított 15 napon belül) van lehetősége.

Ha a jogosult hozzájárul a kötelezett kérelméhez, vagy az a közjegyző döntése alapján nem sérti a felek méltányolható érdekeit, akkor a közjegyző kivételesen helyt ad a kötelezett kérelmének. Ha a kötelezett bármely részletet elmulasztja megfizetni, azonnal az egész tartozás esedékessé válik, s a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtása érdekében.

A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem egyaránt díjköteles beadvány. A kötelezettnek a díjalap 1%-át, de legalább 8.000, legfeljebb 15.000 forintot kell megfizetnie a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére.

A jelenleg hatályos csődtörvényi előírások alapján többek közt akkor rendelik el az adós cég felszámolását, ha az adós nem vitatott vagy elismert, szerződésen alapuló tartozását a teljesítésre nyitva álló határidő leteltét követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, s az ezt követő írásbeli hitelezői fizetési felszólításra sem teljesítette. Ugyanakkor fontos, hogy ezen a jogcímen csak – a kamatok és járulékok figyelembevétele nélküli – 200.000,-Forint feletti követelések kapcsán lehet megindítani az adós felszámolását. Az adós akkor vitatja érdemben a hitelezői igényt, ha kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, esedékességét, fennállását, mértékét vagy összegét. Ezt az adós legkésőbb a már említett hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően írásban teheti meg.

Mindezek alapján mind a felszólító levél, mind a vitatás időzítésének helyes megfogalmazásának döntő szerepe van. Ezek kapcsán kizárólag tapasztalt ügyvéd tud hatékony tanácsot adni, illetve megfelelően eljárni.

A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételét követően 40 nap áll a hitelezők rendelkezésre, hogy a felszámolóhoz bejelentsék hitelezői igényüket, és a felszámoló azokat nyilvántartásba vegyen, azaz esélyük keletkezzen az igényük érdemi kielégítésére.

A szükséges díjak megfizetése mellett fontos, hogy a követelés jogcímét, összegszerűségét és az esetleges késedelmi kamatot is részletesen leírjuk, valamint alátámasszuk.

Továbbá a Csődtörvény 57. § (1) bekezdése szerinti megfelelő besorolás is lényeges a kielégítés szempontjából. Ennek kapcsán fontos, hogy ha a hitelező KKV-nak minősül (és ezt alá is tudja támasztani), akkor az ún. d) osztályba lehet sorolni a követelését, ami megelőzi az ún. f) osztályba tartozó egyéb követeléseket, ahova amúgy főszabály szerit sorolódna.

Mindezek mellett az is lényeges, hogy ha az adós anyagi helyzete alapján nem várható érdem eredmény a felszámolás lefolytatásától, akkor a követelés bejelentésével egyidejűleg a magas díj (összesen a tőke 1,5%-a) helyett pár ezer forintért lehet ún. behajthatatlansági nyilatkozatot kérni, amely folytán a tartozást le lehet írni a társasági adóból.

A 40 napon túl, de 180 napnál nem később bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló szintén nyilvántartásba veszi, azonban ezeket már csak a 40 napon belül bejelentett igények kielégítése után fennmaradó vagyonból elégíti ki. A gyakorlatban ezért érdemes figyelni, hogy az üzleti partnereinkről milyen tartalommal jelennek meg közlemények a Cégközlönyben, és esetlegesen ügyelni kell a 40 napon belüli igénybejelentésre.

A 180 napos határidő jogvesztő, így annak elmulasztását követően a felszámoló már egyáltalán nem veszi nyilvántartásba a hitelezői igényeket.