Öröklési jog
Halál esetén az örökléssel az örökhagyó hagyatéka, mint egységes egész száll át az örökösre vagy örökösökre. Ez azt jelenti, hogy a hagyaték magában foglalja a meglévő vagyont és az esetleges adósságokat, tartozásokat is. Fontos kihangsúlyozni, hogy a magyar öröklési jog szabályai szerint tartozás vagy adósság legfeljebb a hagyaték erejéig terheli az örököst. Azaz nem lehet csak tartozást vagy az örökölt vagyon mértékénél nagyobb tartozást örökölni.
Az öröklés rendje vagy az örökhagyó akarata, tehát végintézkedése (pl.: végrendelet, öröklési szerződés) szerint, vagy a törvényes öröklés rendje alapján valósul meg. Ha ezek kapcsán bármiféle kérdés vagy aggály merülne fel, érdemes mielőbb öröklési jog területén járatos ügyvédhez fordulni.
Az alábbi öröklési jogi témákban állok ügyfeleim rendelkezésére:
- Teljeskörű jogi tanácsadás öröklési és hagyatéki eljárási kérdésekben;
- Végintézkedés (végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, öröklési szerződés), illetve tartási szerződés (eltartás) szerkesztése és kapcsolódó tanácsadás;
- Meglévő végintézkedés, illetve tartási szerződés jogszerűségének vizsgálata;
- Öröklés rendjének, kötelesrész, kitagadás, kizárás szabályainak ismertetése.
- Képviselet hagyatéki eljárásban, jogorvoslati lehetőségek ismertetése;
- Örökhagyó tartozásaival kapcsolatos jogi tanácsadás;
- Hagyatéki hitelezői igények intézése;
- Peres és peren kívüli képviselet
Gyakran ismételt kérdések
Melyek az öröklés témakörében leginkább irányadó jogszabályok?
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
- 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
- 29/2010. (XII.31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeikről
Mi a végintézkedés és a törvényes öröklés?
Örökölni végintézkedés vagy törvény alapján lehet hazánkban. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyó érvényes végintézkedés nélkül hunyt el. Végintézkedéssel az örökhagyó maga dönt a hagyaték sorsáról. Végintézkedés lehet a végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, illetve öröklési szerződés is. Az ezekre vonatkozó általános rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvében találhatóak, akárcsak az érdemtelenségre, a kitagadásra, az ági öröklésre, valamint a hagyatéki terhekért és az örökhagyó tartozásaiért fennálló felelősségre vonatkozó szabályok is.
A végintézkedésnek szigorú formai és tartalmi követelményei vannak, így mindenképp érdemes öröklési ügyvédet igénybe venni ahhoz. Ráadásul nem mindegy, hogy az örökség sorsát mikor és milyen formában rendezzük (pl. egy ajándék is beleszámíthat a kötelesrészbe), amelyhez szintén öröklési jogban járatos ügyvéd segítségét érdemes kérni.
Mi minősül végrendeletnek?
A végrendelet a végintézkedés azon formája, amely esetben az örökhagyó halála esetére szabadon rendelkezik vagyonáról vagy annak egy részéről, így a hagyaték sorsa eltérhet a törvényes öröklés rendjétől. Ezen egyoldalú nyilatkozatban az örökhagyó meghatározza, hogy hagyatékát ki és milyen feltételek mellett örökölje meg. Az örökös(ök) szempontjából a végrendelet ingyenes vagyonszerzés, amelyhez nem kell ellenszolgáltatást nyújtani.
Magának a végrendeletnek több formája ismert, melyek szigorúan szabályozottak. Így például a szóbeli végrendelet csak kivételes élethelyzetben és módon tehető, az írásbeli végrendelet szabályai pedig szigorúan kötöttek. Mivel jellegüknél fogva nincs lehetőség utólag egyértelművé tenni a benne foglalt rendelkezéseket, vagy javítani a formai hibákat, ezen szigorú jogszabályi kötöttségek be nem tartása miatt érvénytelennek minősülhet a végintézkedés. Ezért mindenképpen érdemes hagyatéki ügyekben jártas ügyvédhez fordulni végrendelkezési szándék esetén, ezzel elkerülve a későbbi jogvitákat.
Mi az öröklési szerződés?
A végrendelettel szemben az öröklési szerződés egy két- vagy többoldalú nyilatkozat, melyben meghatározott ellenszolgáltatás fejében az örökhagyó a szerződéses örököst vagy örökösöket teszi meg örökösévé. Ez a jogviszony nem ingyenes, mint a végrendelet esetében, ez esetben az örökös valamilyen ellenszolgáltatást nyújt az örökség fejében (visszterhes jogviszony).
Mivel az öröklési szerződésre is szigorú alaki és formai szabályok vonatkoznak, ilyen esetben is érdemes öröklési ügyvédhez fordulni.
Mi a különbség az eltartási szerződés és az öröklési szerződés között?
Az eltartási szerződés (tartási szerződés) nagyban hasonló az öröklési szerződéshez, de nem minősül végintézkedésnek. Fontos továbbá – többek közt –, hogy eltartási szerződés esetében a tulajdonjog a szerződés megkötésekor száll át a tartásra kötelezettre, míg az öröklési szerződés esetében csak az örökhagyó halála után. Ugyanakkor mindkét esetben kap biztosítékot a másik fél, hiszen ingatlan tulajdonjogát átruházó öröklési szerződésnél a szerződéses örökös javára elidegenítési és terhelési tilalom kerülhet bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba, míg tartási szerződésnél holtig tartó haszonélvezeti jog az eltartott javára.
Fontos különbség továbbá a két szerződés között az, hogy míg az öröklési szerződésre a végrendelet szabályait kell alkalmazni, addig az eltartási szerződés érvényességéhez ez nem szükséges. Abban az esetben viszont, ha a tartási szerződést ingatlant érint, ügyvéd közreműködése kötelező.